Három okból is kitűnő az új YONL. Először is mert YONL, másodszor pedig mert új. A harmadik ok, hogy a görög mitológiára épül.Perszephoné (a rómaiaknál: Proserpina), miután Hádész elrabolta, az alvilág úrnője lett. Gyakran megengedi a jó, arra méltó embereknek, hogy az elhunytakat visszavigyék a felszínre.
Az album tényleg túlvilági. Ahogy elindul az egész... Akár filmzene is lehetne. Nincsnek már pörgős/punkos jelenetek, okosodnak, érnek a fijúk, mint a bolondgomba. Pont az a tulajdonságuk hatalmasodott el, ami a legjobb bennük, és ez a (néha Peter Gabriel-t is sárba tipró) dallamvilág. Ezektől a dallamoktól borsózik a bőrőm. Csak az "ének" hiányzik, de hamar meg lehet szokni. Magába szív két perc alatt.
Az Ausserwelt gondolkodó emberek zenéje. Metal for thinking people.
1. Perséphone I (11:56)
2. Perséphone II (9:37)
3. Hiérophante (13:17)
4. Abbesse (13:12)
Néz
Hallgat
Leszed
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése