Ghaust - Ghaust (2008)

Ghaust a kedvenc indonéz zenekarom, mert mást nem ismerek onnan. Sőt, gyanítom, hogy a műfajon belül úttörők saját hazájukban. Reszelősen szép, szépen reszelős gitárzene jobbnál jobb témákkal. És csak ketten vannak, dobbal-nádihegedűvel.

Ilyenkor válik világossá, amit Földes L. mondott az ezredfordulón: "már nincsenek határok..." Indonézia kurva messze van, ezt a zenét viszont kurva közelinek érzem, mintha rokona lennék a két kis ferdeszeműnek. Örülök, hogy ilyenek, örvendek a szerencsének, senang bertemu anda beruntung!

Ghaust

01. Day After (Entering Into Peace)
02. Sleep And Release
03. Torchlight
04. Akasia
05. The Wolf And The Boar
06. At Sea We Are Nothing

Myspace

Szolg. közl.

Kaptam egy szerelmes levelet a DMCA-től (Digital Millennium Copyright Act), mert volt pofám megosztani az új Dave Matthews- és Bob Dylan-lemezt. Nekik pedig volt képük törölni ezt a két posztot. Nos, igazuk van. Ezt a blogot amúgy sem méjnsztrím zenekarok/előadók népszerűsítése miatt indítottam, mert az ellentmondásos lenne. Így hát maradok továbbra is eredeti tervemnél: vannak klassz dolgok a világon, melyekről sajnos kevesen tudnak. Blogger-(elv)társaim mellett azért csatlakoztam ebbe az elektronikus-misszionárius közösségbe, hogy változtassak ezen a helyzeten. A hazai média sajnos nem hajlandó, és alkalmatlan arra, hogy bővítse szürkeállományunk zenei részlegét. Ezért vagyunk mi. Emellett persze dolgozom is, élem az életem, de a jövőben megpróbálok gyakrabban jelentkezni. Kárpótlásul egy kicsit újítottam fejlécügyileg. Legyetek továbbra is lelkes olvasóim, hallgatóim. Csókolom a seggeteket.