![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhH43d4xKcOzAEuKrfEqGKXDhjdtxpLSepe3_8CjWQ1ClqYGaMrEsEezKTVre8hAAVWhEtrGqA-qoXcqBlHOZfs07JLcULr1lIhmRA4gqQ1vSaqUi_LqD1rSlMHzVSDQysPr7Dpa2y_o7g/s200/g_twoaf.jpg)
Kezdjük a borítóval, ami az énekes (Joe Duplantier) műve. Szép. Aztán folytassuk a címválasztással.
Feltételezem, hogy nem egy műveletlen bandáról vagyon szó. Mert amíg az előző album Voltaire egyik sztorijára gyúr (Micromegas), tuti, hogy az új album címe sem véletlenül esik egybe az angol Samuel Butler legismertebb regényével. A "The Way Of All Flesh"-t úgy kéne magyarra ferdíteni, hogy a "Minden test(n)ek útja". Itt persze lehet egyből a halálra asszociálni, de dolog nem ilyen egyszerű. Butler regényét az utóbbi száz évben, és most is előszeretettel emlegetik különböző POSTmodern irodalmi konferenciákon, meg tanulmányokban meg dolgozatokban, ahol szóba kerülnek olyan dolgok, amikről általában nem beszélünk. (Nem, nem a kakiszex.)
Gojira új lemeze hivatalosan október 13-án jelenik meg. És mindenki róla fog beszélni.
Katt
1. Oroborus (5:21)
2. Toxic Garbage Island (4:06)
3. A Sight to Behold (5:09)
4. Yama's Messengers (4:04)
5. The Silver Cord (2:32)
6. All the Tears (3:41)
7. Adoration for None (6:19)
8. The Art of Dying (9:53)
9. Esoteric Surgery (5:44)
10. Vacuity (4:51)
11. Wolf Down the Earth (6:25)
12. The Way of All Flesh (17:02)
To Sirius videjó 2005-ből. Jóféle.